Oda ütünk, ahol fáj
Természetes, hogy ismerjük egymás gyengeségeit, hiszen egy jó kapcsolatban megbízunk a másikban annyira, hogy felfedjük számára a legmélyebb érzéseinket is. Csakhogy ha veszekedéseknél ezekkel visszaélünk, és szánt szándékkal bántjuk meg a másikat azzal, amiről tudjuk, hogy a gyenge pontja, komolyan alááshatjuk a kapcsolatban elengedhetetlen bizalmat és törődést. Jól gondoljuk meg, hogy mit mondunk ki ilyenkor, ha pedig a másik képes elmenni ilyen messzire, gondolkodjunk el azon, hogy ő-e számunkra az igazi
Vádaskodunk
Mindannyiunknak vannak olyan dolgai, amelyek aláássák az önbizalmunkat, és amelyek bizonytalanságot ébresztenek bennünk – de ha megvádoljuk a partnerünket úgy, hogy nem vagyunk biztosak benne, hogy meg is tette azokat, amit a fejéhez vágunk, az egyenes út a katasztrófához. Ilyenkor ugyanis nem a problémamegoldás a cél, hanem az, hogy bebizonyítjuk: nem bízunk a másikban.
Nem figyelünk
Egy vitában legalább annyira fontos, hogy figyeljünk a másikra, mint az, hogy elmondjuk, amit akarunk. Ha nem hallgatjuk meg, miről beszél a párunk, akkor valójában nem a problémát akarjuk megoldani, csak a saját igazunkat akarjuk hangoztatni. Nem kell mindenben egyetértenünk, de attól még végig kell hallgatunk a másik álláspontját is, különben nem is vitázunk, hanem egyszerűen lenyomjuk a másik torkán az akaratunkat – ez pedig sose jó.
Mindig csak egy ember viszi el a balhét
Ha az egyik fél mindig bocsánatot kér, a másik pedig mindig csak vádaskodik, az azt jelenti, hogy soha nem sikerül rendesen megbeszélni a problémákat. Hiszen egy konfliktusban sem kizárólag egy ember a hibás, mindig kettőn áll a vásár.
Forrás: ridikul.hu